Anno
Ezen a napon született 1872-ben Budapesten Schimanek Emil Kossuth-díjas gépészmérnök, egyetemi tanár. A Műegyetem elvégzése után ösztöndíjjal fél évet Berlinben töltött. Hazatérte után repetitor volt a Műegyetem matematikai és a mechanikai tanszékén. Rövid idő múlva a Magyar Fegyver és Gépgyár, utána a Ganz és Társa Danubius Művek mérnöke lett, később a Ganz főmérnöke.
>>>tovább
1991 óta ez a nap A Magyar Közoktatás Napja. A Pedagógusok Szakszervezete a magyar közoktatás helyzetének, gondjainak bemutatására, valós társadalmi megítélésének elősegítése céljából 1991-ben kezdeményezte, hogy november 22-én tartsák meg a Magyar Közoktatás Napját.
Ezen a napon született 1790-ben Debrecenben a város építészeti felügyelője, a Kollégium kiváló rajz- és építészettanára, Beregszászi Nagy Pál. A pesti Mérnöki Intézetben szerzett oklevelet, majd Bécsben tanult. Debrecenben több állást is betöltött: hites városi földmérőként, építészeti felügyelőként tevékenykedett és 39 éven át tanított a Kollégiumban, valamint a Rajz Oskolában, ahol kőműves- és ácsmestereket képeztek.
>>>tovább
Ezen a napon (bár az időpont kissé bizonytalan) hunyt el 1944-ben Mühldorfban Bródy Imre fizikus, a kriptontöltésű lámpa feltalálója. Bródy Gyulán született 1891. december 23-án. A középiskolát szülővárosában és az aradi főgimnáziumban végezte. Utána a budapesti tudományegyetem bölcsészettudományi karán folytatta tanulmányait és szerzett középiskolai tanári képesítést (1915). Az Egyatomos ideális gázok chemiai constansának elméleti meghatározása című disszertációja megvédésével 1918. június 13-án bölcsészdoktori oklevelet kapott.
>>>tovább
1940-ben a Magyar Bauxitbánya Rt. új, korszerű timföldgyár és alumíniumkohó létesítését határozta el. Az építkezés 1941 tavaszán kezdődött Ajkán, a bauxit lelőhelyek közelében és 1942. november 20-án a hidrátszűrés megindításával megkezdődött a termelés az új létesítményben és még abban az évben 1100 tonna hidrátot szűrtek a körfolyamatban. A kalcináló kemencét december 18-án kezdték felfűteni. A háborús nehézségek miatt a termelés felfutása akadozott, a gyár 1944-ben is csak timföldgyártó kapacitásának 40%-át érte el.
>>>tovább
Ez a nap a nők egyetemi tanulmányainak engedélyezése napja. Egy 1895. november 18-án kiadott királyi rendelet tette lehetővé nők számára a bölcsészeti, orvosi és gyógyszerészi képzést és gyakorlatot. Ez a képzési forma a gyakorlatban akkor vált kivitelezhetővé, amikor december 31-én megjelent az a rendelet, mely szerint a lányok, mint magántanulók a fiúgimnáziumokban magánvizsgát, illetve magánérettségit tehetnek. >>>tovább
Ezen a napon született Budapesten 1902-ben az egyik legismertebb magyar származású Nobel-díjas tudós, fizikus, a világ első reaktormérnöke, Wigner Jenő. Apja kívánságára vegyészmérnöki tanulmányokat folytatott a berlini egyetemen. Mivel az 1920-as években Berlinben bontakozott ki a modern fizika, érdeklődése ebbe az irányba fordult és rendszeresen járt Albert Einstein, Max Planck és Max von Laue óráira.
>>>tovább
Ezen a napon született Pécsett 1891-ben Németh Endre mérnök, egyetemi tanár, a műszaki tudományok doktora. Oklevelét a budapesti műegyetemen szerezte (1913). 1918-1922 között a Rimamurányi-Salgótarjáni Vasmű ózdi bányaigazgatóságán üzemi berendezések, épületek, vasutak terveit készítette, továbbá geodéziai és bányamérési munkákat végzett. 1923-ban vízügyi szolgálatba lépett, a Földművelésügyi Minisztérium Országos Halászati Felügyelőségénél dolgozott 1932-ig.>>>tovább
Ezen a napon született 1812-ben Felsődrietómán ( az akkori Trencsén vármegye) Pettkó János bányamérnök, főiskolai tanár, akadémikus. A selmecbányai bányászati akadémián szerzett mérnöki oklevelet 1839-ben, majd Bécsben folytatta tanulmányait. 1843-ban helyettes tanárnak, 1847-ben rendes tanárnak nevezték ki a selmecbányai akadémián a mineralógiai, geológiai és paleontológiai tanszékre. Ő volt az 1843-ban létesített tanszék első tanára.
>>>tovább
Ezen a napon született Szilvásváradon 1894-ben Péczely Antal bányamérnök, a bányászati szaknyelv művelője. Tanulmányait Selmecbányán 1912-ben a Bányászati és Erdészeti Főiskolán kezdte meg, de ezt a háború miatt félbeszakította. 1915-ben hosszú időre orosz fogságba került, majd szaktudása alapján a szovjet rendszer Népgazdasági Tanácsába került, mérnökként vett részt az oroszországi új gazdasági irányításban.
>>>tovább
Ezen a napon született 1763-ban Wolfenbüttelben Wilkens Henrik Dávid, a magyarországi erdészeti felsőoktatás megteremtője, a híres selmeci Akadémia egyik alapítója, Németországból került hazánkba. Igazi polihisztor volt; orvosi és bányászati tanulmányai után a természettudományok számos ágával foglalkozott: matematikával, kémiával, fizikával, földrajzzal, tudománytörténettel.
>>>tovább
Ezen a napon született 1840-ben Dognácskán Herrmann Emil, a bányagéptan tudós professzora, a bányászat terén a magyar műszaki nyelv egyik megteremtője. A bécsi politechnikumból került a Műegyetemre, majd a Selmecbányai Akadémiára, ahol kohó- és bányamérnöki oklevelet szerzett. Rövid ideig a híres ausztriai bányászati akadémián, Leobenben volt tanársegéd, majd Selmecre visszatérve ábrázoló geometriát és erdészeti erőműtant adott elő.
>>>tovább
Ezen a napon született 1917-ben Pestszentlőrincen Bölcskei Elemér mérnök, egyetemi tanár, szilárdságtani és hídépítési szakember, az első hazai alumíniumhíd (Szabadszállás, 1951) tervezője.Oklevelét a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szerezte (1940). 1945 előtt tervezőmérnökként dolgozott. >>>tovább
Az UNESCO november 10-ét A TUDOMÁNY VILÁGNAPJÁvá nyilvánította A BÉKÉÉRT ÉS A FEJLŐDÉSÉRT. E nap célja, hogy emlékeztessen a tudomány béke és fejlődés iránti elkötelezettségére, valamint hangsúlyozza a közösséggel szembeni felelősségteljes használatát. Egyben felhívja a figyelmet a tudomány fontosságára és szorgalmazza a szakadék csökkentését e terület és a társadalom között.
>>>tovább
Ezen a napon hunyt el Budapesten 1983-ban Kozma László Kossuth-díjas villamosmérnök, a MTA rendes tagja. A távközléstechnika automatizálásának, elméleti és gyakorlati kérdéseivel foglalkozott, s nevéhez köthető az első magyarországi digitális számítógép, a MESZ-1 megtervezése és 1957-es üzembe állítása. Kozma 1902. november 28-án született Miskolcon. Szolnoki középiskola után a budapesti József Műegyetemre jelentkezett.
>>>tovább
Ezen a napon hunyt el Budapesten 1921-ben Nagy Virgil építészmérnök, egyetemi tanár. Temesváron született 1859. április 25-én. 1885-ben fejezte be tanulmányait a budapesti Műegyetemen. Az általános művészettörténet tanársegédje volt. Később magántanári képesítést kapott. 1905-től az ókori építészet nyilvános.. rendes tanára volt. Tervezői, építészet- és művészettörténeti írói tevékenysége egyaránt jelentős. Ő tervezte az egykori Ferenc József-híd (más néven Fővámtéri dunai híd, ma Szabadság híd) és az eredeti Erzsébet híd architektúráját.
Ezen a napon adták át 1950-ben Budapest leghosszabb Duna-hídját, a III. és XIII. kerületett összekötő, átadásakor Sztálin nevet, 1958-tól Árpád hídra visszakeresztelt (hisz tervezésekor is ezt a nevet szánták neki) közúti hidat. Az Árpád híd létesítését 1903-ban ötlötte ki a főváros, azonban tervpályázatot csak 1929-ben írtak ki. A Kossalka János tervezte gerinclemezes, felső pályás gerendahíd építése 1939-ben indult meg. Kossalka a hidat 928 méteresnek, 103 és 102 méteres nyílásokkal képzelte el.
>>>tovább
Ezen a napon született a svájci Unter-Embrachban az öntőinasból lett gyáros, többszörös feltaláló, Ganz Ábrahám. Először az ácsmesterséget tanulta ki, majd Zürichben öntőinas lett. Húszéves korában vándorútra indult és Németország, Franciaország, Olaszország, Ausztria különböző gyáraiban dolgozott.
>>>tovább
Ezen a napon született 1899-ben Újpesten Radó Sándor geográfus, térképész, akadémikus, és Dóra fedőnéven a szovjetek legendás mesterkémeinek egyike. Tanulmányait a budapesti egyetem Állam- és Jogtudományi Karának hallgatójaként kezdte. 1919-ben politikai biztos volt, ezért a Tanácsköztársaság bukása után Bécsbe emigrált.
>>>tovább
Ezen a napon született 1864-ben Biharréven Jakab Dezső Budapest építész, a szecessziós stílusú nemzeti építészet követője, továbbá az első magyar toronyházépület társtervezője. Tanulmányait a budapesti műegyetemen végezte. Egy ideig a földművelésügyi minisztériumban dolgozott; tervei szerint készültek a Millenniumi Kiállításnak az őstermelés ágait bemutató pavilonjai.
>>>tovább